Maros Sefcovic és Frans Timmermans szállt csak ringbe a határidő pénteki lejártáig az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén így egyikük lehetne az Európai Bizottság következő elnöke.
Maros Sefcovic az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnökeként jól ismeri az EU működését. Az 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.
Az 57 éves Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven jól beszélő, szenvedélyesen uniópárti politikus, akit azonban sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
A jelöltséghez a PES-tagpártok legalább 25 százalékának támogatása volt szükséges.
Korábban Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, ő azonban nem szállt versenybe.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.
Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
(MTI)
0 Megjegyzések