A magyarországi, hajléktalanok számára kialakított férőhelyek csaknem fele vidéki városokban van, ahol férőhelyhiány miatt általában nem utasítanak vissza senkit - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Zalaegerszegen.
Az országszerte meglévő 19 ezer férőhely fenntartására idén 9,1 milliárd forintot fordítanak, ami mellé nemrég további 300 millió forintos alapot is elkülönítettek - tette még hozzá az államtitkár.
Kitért arra is, hogy egy közelmúltbeli jogszabálymódosítás miatt össze kell hangolni a nappali és az éjjeli menedékhelyek nyitvatartását, hogy a nap 24 órájában biztosítható legyen az ellátás. Budapesten ezen felül létrehoznak egy olyan befogadóhelyet is, ahol 48 órát tölthetnek el azok, akik elsőre "nem alkalmasak abban az állapotukban arra, hogy közösségi intézménybe kerüljenek".
Fülöp Attila beszélt az utcai szociális munkások tevékenységéről is, úgy fogalmazva, hogy ők "a hajléktalanellátó rendszer lelkét" jelentik, hiszen emberi kapcsolatot, bizalmat próbálnak teremteni a rászorultakkal, akiknek arra is igyekeznek rávenni, hogy vegyék igénybe a szállók szolgáltatásait.
A hajléktalanok ellátása olyan közös munkát jelent, amelyben szoros együttműködésben vesznek részt a szolgáltatók, a rendőrség, a mentőszolgálat és az önkormányzatok. A tavaly óta bevezetett vörös kód intézménye arra szolgál, hogy a rendkívüli hideg esetén - ha a szállók megteltek - ideiglenesen szociális intézményekben kapjanak helyet a fedél nélküliek.
Budapesten kettő, vidéken pedig hat helyen működik - az egyik éppen Zalaegerszegen - a Vöröskereszt fenntartásában diszpécserszolgálat, ahol a leggyorsabban tudnak segítséget nyújtani a hajléktalanoknak. A 24 órás telefonos ügyelet révén minden régióban naprakészen tudják, hogy hol van szabad kapacitása az átmeneti otthonoknak, de az adományok eljuttatásában is segítenek a nehéz sorsú embereknek - jelezte az Emmi államtitkára.
Kardos T. Ádám, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjának szakmai vezetője kifejtette: a megyében Zalaegerszegen és Nagykanizsán működtetnek komplex hajléktalanellátó intézményt, amibe beletartozik az utcai szolgálat, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás is. Télen 24 órában krízisautót is üzemeltetnek, hogy bármikor a helyszínen tudjanak segíteni a rászorulókon, de ilyenkor "teajáratokkal" az étkeztetésüket is igyekeznek biztosítani.
A Zalaegerszegen 2007 óta működő regionális diszpécserszolgálat a családsegítőkkel, az önkormányzatokkal, a polgárőrökkel, a rendőrséggel és a mentőszolgálattal napi kapcsolatban áll, hogy a krízishelyzetben lévőknek ellátást tudjanak nyújtani.
Kardos T. Ádám összegzése szerint Nagykanizsán a téli időszakban 80 férőhelyet tudnak biztosítani a fedél nélkül maradtaknak, Zalaegerszegen pedig nagyjából ötvenet. Nagykanizsán csupán néhány üres hely marad általában, Zalaegerszegen azonban kevés a mostani férőhely, ezért pályázati forrásból még idén télen további 20 férőhelyet alakítanak ki.
Szólt arról is, hogy Keszthelyen, ahol nagyjából 15 hajléktalanról tudnak - bár a látencia miatt nem ismert a pontos számuk -, szintén szeretnének megoldást találni az ellátásukra, mert a Balaton-parti városban jelenleg nincs hajléktalanszálló.
- Felújítják a szigetvári Páduai Szent Antal Plébániatemplomot
- Élelmiszerbiztonsági kompetenciaközpont lesz a Debreceni Egyetem
- Hiánypótló adatbázis készült a kommunista állampárt meghatározó tisztségviselőiről
- Huszonhét százalékkal nőtt a román járműgyártás az első háromnegyed évben
- Putyin szerint zsákutcába vezet a Krím hovatartozásának elvitatása
(MTI)
0 Megjegyzések